Főleg gyökeréért termelik, de a növény egyéb részei is jól hasznosíthatók akár táplálékként, akár gyógyhatása miatt.
A cékla egészségre gyakorolt hatásai igen régóta ismertek. Húsos gyökerét, levét már az asszírok is fogyasztották, a görögök Delphoiban céklával áldoztak Apollónak, míg a rómaiak ismereteink szerint lázcsillapításra használták. Európa északi területeire is a római hódítók juttatták el. Egyre növekvõ elismertségére jellemzõ, hogy a késõbb kereszténnyé vált germán birodalomban maga Nagy Károly rendelte el a cékla termesztését. A középkori Angliában betegek és idõsek eledeléül szolgáltak a cékla könnyen emészthetõ levelei, felénk pedig mindenekelõtt a fejés fogfájás enyhítésére szolgált e növény.
Szerteágazó gyógyhatás
A cékla szerteágazó gyógyhatását a benne található számos vitaminnak és ásványi anyagnak köszönheti. Mindenekelõtt sok káliumot tartalmaz, ami hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, de ezenkívül gazdag még kalciumban, foszforban, vasban, nátriumban, kénben, valamint az antioxidáns tulajdonságú A-, B- és C-vitaminokban. A céklát a népi gyógyászat is kiváló vérképzõnek ismeri, noha vastartalma nem nagyobb, mint más növényeké. A vérre gyakorolt pozitív hatásait annak köszönheti, hogy a szervezet a céklából sokkal jobban tudja hasznosítani a benne található nyomelemeket.
Nem véletlen tehát, ha a sárgarépa után a céklarépa a legkedveltebb "gyógyító növény" a zöldségek között. Gyakran szerepel más zöldséglével, így a sárgarépáéval vagy az uborkáéval együtt. A céklalé sárgarépalével keverve például kitûnõ májtisztító, fõként a májban felhalmozódó zsír lebontását segíti elõ, ám ajánlatos különösen eleinte több sárgarépát, mint céklát használni, mert a gyors reakció a májban szédülést, hányingert okozhat. A túlzott alkoholfogyasztás negatív hatásait is segíthet ellensúlyozni a céklalé rendszeres fogyasztása.
A kioldott vagy a fel nem szívódott nyomelemeket, vitaminokat, ásványokat pótolni kell a szervezetben, amihez a legjobb, ha ásványokkal teli zöldséglét fogyaszt a "beteg", így például sárgarépalevet céklával keverve, paradicsomlét stb. A céklában rejlõ cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek. A céklát várandós anyák is bátran fogyaszthatják, hiszen leve folsavat tartalmaz, amelynek megfelelõ mennyiségû bevitele a magzat számára különösen fontos.
Javítja a közérzetet
Jó tudni, hogy a céklából készült ital segít leküzdeni náthát és az influenzát. Céklalével ezenkívül tisztítókúrát is tarthatunk, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulni fog, savtúltermelésbõl származó gyomorpanaszaink pedig megszûnnek. Mivel fogyasztásával elkerülhetõ a táplálék és a toxikus anyagok hosszas idõzése a gyomorbélcsatornában, csökkenti az ebbõl eredõ különbözõ betegségek kockázatát a máj, a belek é mûködését, meggyorsítja a mérgek és a salakanyagok eltávolítását. Enyhe hashajtó hatása révén székrekedésben és aranyérben szenvedõknek ajánlható.
Ám ha áldásos hatásainak bizonyítására az iménti felsorolás nem tûnik elegendõnek, álljon itt egy további példa: 1961ben dr. Ferenczi Sándor különbözõ állatkísérletek során felfedezte, hogy a cékla vörös festékanyaga a betain tumorellenes hatású. Az állatokon végzett teszteket követõ humánkísérletekben, a kemoterápián átesett páciensek (amely a kezelések hatására romlik) jelentõs javulást mutatott néhány hetes kúra után.