Vecsési savanyúság
Vecsési savanyúság - Fazekas Savanyúság

A HACCP rendszer

A HACCP nemzetközileg elfogadott, szisztematikus módszer az élelmiszerek biztonságának megteremtésére a lehetséges kockázatok, veszélyek megállapítása, értékelése és kezelése révén.

A HACCP rendszer


A HACCP alkalmazása az Európai Unió országaiban 1995. december 14.óta kötelezű (93/43 EK direktíva). A magyar élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) végrehajtási utasítása tartalmazza az első kötelező előírást. Az élelmiszer gyártók részére 2002. január 1.-től kötelezű a HACCP rendszer alkalmazása (1/1996. (I.9.) FM-NM-IKM rendelet). A vendéglátásban és a közétkeztetésben ugyancsak 2002. január 1.-től kötelező a HACCP rendszer alkalmazása (80/1999 (XII.28.) GM-EüM-FVM rendelet).

A HACCP rendszer kialakítása hét alapelvre épül:

1. A veszélyelemzés végzése
2. A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása
3. A kritikus határérték(ek) megállapítása
4. A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása
5. Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt
6. Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP-rendszer hatékonyan működik
7. Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást.

A HACCP rendszernek igen lényeges jellegzetessége, hogy adott termékre, termékcsoportra, technológiára, az adott körülmények között kell a veszélyelemzést elvégezni és a rendszert kidolgozni.

Ezért nem lehetséges egy általános, minden hasonló tevékenységet végző szervezetre alkalmazható rendszer dokumentáció kidolgozása, hanem minden esetben az egyedi adottságok, feltételek részletes vizsgálata szükséges.

Előnyök a termék előállítók számára

Előnyök a vevők számára

  • javul a termelési folyamat kézbentarthatósága
  • biztos alap alakul ki a minőségirányítási rendszerek kiépítéséhez
  • segíti a rendszeres, következetes munkavégzést
  • a vevői bizalom növekedése
  • védelmet nyújt termékfelelősségi perekben
  • alkalmazható a teljes élelmiszer láncra
  • folyamatos fejlődés a növekvő vevői igényeknek megfelelően.
  • nő a termék fogyasztásának biztonsága
  • védelem az anyagi és egészségügyi károktól
  • beszállítók ellenőrizhetővé tétele
  • magasabb szintű igény-kielégítés
 

Vissza az előző oldalra